Orosháza történelmében már a 18. században meghatározó szerepet játszott a kacsa- és libamáj. Így nem meglepő talán, hogy ez a két termék is gazdagítja immár a Békés Megyei Értéktárban szereplő orosházi tételek listáját.
A hízott libamáj és kacsamáj a világ egyik legdrágább és legnemesebb alapanyaga, igazi ünnepi csemege, melynek előállítása igen hosszú múltra tekint vissza.
A középkori Magyarország nemesi asztalainak dísze volt a libamáj, emellett jelentős kereskedelmi, kiviteli cikke az országnak. A kukoricatermesztés fellendülésével indult meg a nagyarányú libatenyésztés a 19. század közepén.
Orosháza a 18. századtól kezdve az egyik legjelentősebb baromfitenyésztő vidéke hazánknak, az igazi fellendülés azonban a 19. század hatvanas éveiben figyelhető meg. Az orosházi baromfitartás fellendülése együtt járt a kereskedelem növekedésével is.
Orosházán az elsők között, 1880-ban, Steinberger alapította az első üzemet. 1886-tól pedig Bartolo Michele Bernardinelli továbbfejlesztette, így méltán nevezhető Orosháza a baromfiipar bölcsőjének.
A magyar libamáj- és kacsamáj-termelésen belül az orosházi libamáj és kacsamáj prémium minőségű és tradicionális kézműves termék, jelentős helyet foglal el a nemzeti értékek között. A hízott libamáj és a hízott kacsamáj még ma is a csúcsgasztronómia egyik igazi ékköve, élvezeti és presztízsértéke talán csak a jó kaviáréhoz, vagy a szarvasgombáéhoz hasonlítható. Kulturális téren fontos nemzetgazdasági érdek is egyúttal az orosházi libamáj és kacsamáj termékek megőrzése és termelésének fejlesztése.
A közel 140 évvel ezelőtt elindított baromfi-feldolgozás az orosházi és a környékbeli parasztgazdaságok számára megélhetést, valamint az általuk előállított máj kiváló minőségével hírnevet szerzett a szomszédos országok piacain. A jelenlegi feldolgozás a múltban elért eredményekre alapozva biztosíthatja az orosházi emberek munkájának mai és jövőbeli elismerését.
A háziasított libának az őseitől megőrzött sajátossága, hogy képes a szervezetét zsírtartalékokkal feltölteni, amely elsősorban a bőrük alatt és a májban halmozódik fel. Ennek megfelelően a hízott libamáj előállításának alapja, hogy szervezetébe néhány hét alatt olyan mennyiségű szénhidrát jusson, mely az energia elraktározását a máj zsírosodásával is szolgálja.
Európa számos országában törvény tiltja a hízott libamáj és hízott kacsamáj termelését és kereskedelmét. Jelenleg mindösszesen öt európai országban termelnek hízott libamájat, Franciaországban, Magyarországon, Bulgáriában, Spanyolországban és Belgiumban, ám kiemelendő, hogy a hazánkban előállított libamáj aránya a legmagasabb.
Ma már számos tudományos vizsgálat igazolja, hogy sem a szakértelemmel elvégzett takarmányozás, sem pedig a megnövekedett máj nem okoz szenvedést az állatoknak.
